Egy különc orvos,  aki szembe megy a fő áramlatokkal!

  Valamikor 15–20 évvel ezelőtt egy egész oldalas hirdetésbe botlottam a Népszabadság hasábjain. A címe ütött – de ami igazán fejbe vágott, az a tartalom volt. Egy nemzetközileg ismert orvos nem kevesebbet állított, mint hogy a gyógyszeripar működésében több az üzlet, mint a gyógyítás. Sőt, volt bátorsága ezt nyíltan "maffiának" nevezni.

Így ismertem meg először Dr. Matthias Rath nevét. Azóta jó pár év eltelt, a világ sokat változott – a gyógyszerreklámok színesebbek, a betűk kisebbek, a mellékhatások hosszabbak lettek –, de egy gondolata azóta is visszhangzik bennem, újra és újra:

„A betegséget nem valami, hanem valaminek a hiánya okozza.”

 Betegség = Hiányállapot?

Dr. Matthias Rath szerint a legtöbb civilizációs betegség mögött nem valami titokzatos „gonosz erő” áll – hanem valami nagyon is hétköznapi: hiány. Pontosabban tápanyaghiány.

A modern életmód következményeként szervezetünkből gyakran hiányoznak azok az alapvető mikrotápanyagok – vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok –, amelyek nélkül a sejtek úgy működnek, mint egy zenekar hangszerek nélkül: zűrzavarosan és diszharmonikusan.

Rath doktor nem a gyógyszerek ellen emel szót – ő orvos, nem harcos. Inkább gondolkodásmód-váltásra buzdít. Nem a tablettákat veti el, hanem egy fontos kérdésre irányítja a figyelmet, amit sokszor elfelejtünk feltenni:

„Mi hiányzik valójában a testünkből?”
(Mert lehet, hogy nem egy újabb recept, hanem csak egy kis magnézium hiányzik a boldogsághoz…)

 A gyógyszerek fogyasztása nőtt – az egészségi állapot nem javult

Egy hosszú távú német statisztikai elemzés szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a gyógyszerek fogyasztása – viszont a lakosság egészségi állapota nem követte ezt a trendet. Vagyis: több pirula ≠ több egészség.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyógyszerek „hibásak” lennének – sőt, sokszor életmentőek! – de elgondolkodtató, hogy önmagukban nem hoznak megváltást. (A mellékelt ábrán egyébként a magyarországi helyzet látható – és bizony, nálunk sem rózsásabb a kép.)

Az Állami Számvevőszék 2021-es jelentése is megerősíti: hiába nő a gyógyszerfogyasztás évről évre, az egészségi állapot javulása elmarad a várttól. Ugyanerre jutott az OECD 2023-as országjelentése is: az egészségügyi kiadások növekednek, de az eredmények... nos, nem igazán köszönnek vissza a statisztikákból.

Ez nem vádirat – de talán figyelmeztetés. Arra, hogy az egészség nem (csak) egyre erősebb gyógyszereken múlik, hanem az életmódon, megelőzésen, tudatosságon.

  Magyarország – a rejtett hiányállapotok hazája?

Tudtad, hogy Magyarországon számos mikrotápanyag-hiány szinte népbetegségnek számít? Ezek a hiányállapotok gyakran alattomos módon hatnak a közérzetünkre, immunrendszerünkre – és ha nem figyelünk rájuk, hosszú távon betegségekhez is vezethetnek. Nézzük a legismertebbeket:

1.  D-vitamin-hiány – napfény nélkül nehéz ragyogni

A D-vitamin-hiány széles körben elterjedt Magyarországon. A hazai felnőttek napi bevitele csupán a javasolt mennyiség 30–50%-a, míg gyermekeknél ez az arány akár 25% alá is eshet (forrás: Semmelweis Egyetem, Országos Gyógyszerészeti Intézet).
Hiányában gyengül az immunrendszer, fokozódik a csontritkulás, sőt egyes kutatások szerint a depresszióval és krónikus betegségekkel is összefügghet.
(És még mindig vannak, akik csak nyáron emlékeznek rá, hogy a nap is lehet gyógyszer…)

2.  Cinkhiány – ha nem gyógyul, ha hullik, ha gyengélkedik

A cink létfontosságú nyomelem, ami nélkül a sebgyógyulás lassú, a hajhullás gyors, az immunrendszer pedig olyan, mint egy kimerült határőr. Hiánya gyakori – különösen idősebbeknél, vegetáriánusoknál és krónikus stressz mellett.
(Amikor a tükörből kevesebb haj néz vissza, mint tegnap, lehet, hogy nem a sampon a hibás…)

3.  Magnéziumhiány – ha ráng a szemhéj és görcsöl a vádli

A magnéziumhiány valós probléma, különösen a stresszes életmód, a kávé, az alkohol és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt. Tünetei lehetnek: izomgörcsök, fáradékonyság, szívritmuszavarok, idegrendszeri nyugtalanság.
(Vagyis ha éjszaka arra riadsz, hogy a vádlid egy külön életet él – érdemes elgondolkodni a pótláson.)

4.  B12-vitamin-hiány – amikor a fáradtság nem múlik el

A B12-hiány főként az idősebb korosztályt és a húsmentesen étkezőket érinti. Ez a vitamin elengedhetetlen az idegrendszer és a vérképzés szempontjából. A hiány sokáig észrevétlen maradhat, de hosszú távon súlyos károkat okozhat: fáradtság, koncentrációs zavar, idegi problémák, hangulati labilitás.
(Nem mindig a főnök az oka a kedvetlenségnek – néha csak B12 kellene reggelire.)

Sokan nem is tudják, hogy ezek a mikrotápanyag-hiányok milyen alattomosan befolyásolják a közérzetünket, az energiaszintünket és a regenerációs képességünket.

Nem csoda, hogy a Béres Cseppek – amelyek különféle nyomelemeket és ásványi anyagokat tartalmaznak – máig népszerűek. Jómagam is használom: reggel és este 20-20 cseppet.
(Napi szertartás lett – a fogmosás után a „cseppezés” következik.)

Mikrotápanyagok – a szervezet apró, de létfontosságú segítői

A mikrotápanyagok – mint a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, aminosavak – természetes eredetű vagy biológiailag azonos anyagok.
Nem a test helyett dolgoznak, hanem a testtel együtt: beépülnek, segítik a sejteket, támogatják az élettani folyamatokat.

Ha ésszerű dózisban alkalmazzuk őket, mellékhatásokkal alig kell számolni – különösen, ha nem lépjük túl az ajánlott napi beviteli értékeket.
(A túl sok is lehet túl sok – még vitaminból is. A mérték itt is érték.)

Összegzésként: nem minden bajra gyógyszer a válasz. Néha elég egy kis D, egy kis cink, meg egy kis odafigyelés.
És egy-két csepp optimizmus is jól jöhet hozzá.

A testünk – ismeretlen gépezet?

Gondolj csak bele: ha valaki autót akar vezetni, vizsgáznia kell. Tudnia kell, hol a fék, a kuplung, hogyan működik a kormány, és mit jelez a check engine lámpa.

De a testünkről – amelyet egész életünkön át „vezetünk” – jóformán semmit nem tanítanak nekünk komolyan.
Nem értjük, miért vagyunk fáradtak reggel is.
Miért puffadunk evés után.
Miért fájnak az ízületeink.
Miért vagyunk ingerlékenyek, nyugtalanok, miért nem alszunk jól…

Pedig a testünk nem az ellenségünk. Nem akar szabotálni.
Csak jelez. Kommunikál.
Hiányokat mutat. Visszajelzést ad arról, amit nem kap meg – vagy éppen túl sokat kap valamiből.

 Lehet, hogy nem betegség van, csak egy kicsi „üzemanyaghiba”.

 Nem vagyok orvosellenes. Sőt!

Fontosnak tartom egyértelművé tenni: nem démonizálok sem orvost, sem gyógyszergyárat. Rengeteg fantasztikus orvos, ápoló és egészségügyi szakember dolgozik nap mint nap – gyakran erején felül – azért, hogy mások élete jobb vagy hosszabb lehessen. És igen: a gyógyszerek sokszor életmentőek. Bizonyos helyzetekben nélkülözhetetlenek, és óriási fejlődést hoztak az orvostudományban. De egy dolgot mégis hiszek – és ezt szeretném hangsúlyozni:

Az egészségünkért első sorban mi vagyunk felelősek. És ez a felelősség nem a patikában kezdődik. Hanem a tudatossággal. Az életmóddal. A döntéseinkkel. A napi szokásainkkal.

 A gyógyszer lehet mentőöv – de ne abból akarjunk tutajt építeni.

Gyógyszerek vs. mikrotápanyagok – nem ugyanaz a pálya

Sokan egy kalap alá veszik a tablettákat – legyen az vitamin vagy gyógyszer –, pedig óriási különbség van köztük, főként eredetükben, hatásmechanizmusukban és kockázataikban.

A gyógyszerek jellemzően szintetikus vegyületek, amelyeket laboratóriumi körülmények között, mesterségesen állítanak elő. Hatásuk célzott – gyakran egy konkrét tünetet vagy szervi folyamatot gátolnak vagy stimulálnak. Ez a célzott hatás azonban nem ritkán jár mellékhatásokkal, hiszen a szervezet „egészét” nem mindig lehet szűkített logikával szabályozni.

A mikrotápanyagok ezzel szemben alapvetően természetes, organikus eredetű anyagok, vagy biológiailag azonos szerkezetűek azokkal, amelyeket a test is ismer és használ.
Nem a szervezet ellen dolgoznak – hanem vele együtt. Segítik a sejtek működését, támogatják a regenerációt, és nem elnyomnak egy folyamatot, hanem beépülve optimalizálják a működést.

Míg a gyógyszereknél gyakoriak lehetnek a mellékhatások, addig a mikrotápanyagok ésszerű adagolás mellett általában nem okoznak mellékhatást. Természetesen itt is fontos a mérték, de a szervezet ezeket az anyagokat jobban ismeri, mint egy szintetikusan módosított molekulát.

 Összefoglalva:
 A gyógyszerek a „tűzoltók” – gyorsak, határozottak, néha szükségesek.
 A mikrotápanyagok pedig a „karbantartók” – csendesen, hosszan, sejtszinten teszik a dolgukat.
Mindkettőre szükség lehet – de nem ugyanúgy, nem ugyanakkor, és nem ugyanarra.

Ha kíváncsi vagy Dr. Matthias Rath munkásságára…

Dr. Matthias Rath orvos, kutató, a sejtszintű gyógyítás egyik úttörője.
Tagja a New York-i Tudományos Akadémiának, az Amerikai Szívgyógyászati Társaságnak, és több rangos nemzetközi szakmai szervezetnek is – tehát nem a „hátsó kertből” posztol egészségügyi tippeket.

Nevéhez olyan nemzetközi bestsellerek fűződnek, mint például:

„Miért nem kapnak az állatok szívrohamot – de mi, emberek igen?”
„Rák – Egy széles körben elterjedt betegség vége”

Ezeket a könyveket több nyelvre is lefordították, és emberek milliói olvasták világszerte – köztük jómagam is, évekkel ezelőtt, amikor először találkoztam ezzel az újszerű, mégis nagyon logikus szemléletmóddal.

Ha Te is kíváncsi vagy a gondolataira, tudományos cikkeire vagy vitaminprogramjára, akkor érdemes felkeresned az alábbi hivatalos, magyar nyelven is elérhető weboldalt:

👉 www.dr-rath-foundation.org

Itt tudományos anyagok, életmódtanácsok, vitaminos protokollok és rengeteg gondolatébresztő tartalom vár – akár kritikus szemmel, akár nyitott szívvel böngészed.

(A döntés – mint mindig – a Tiéd.)

💡 És ha már szókimondás…

Ugyancsak nagy tisztelettel ajánlom figyelmetekbe Szendi Gábor munkásságát is, aki nem arról híres, hogy mindig a fősodorral úszik.
Ő is olyan kérdéseket feszeget, amelyek nem feltétlenül illenek bele a jelenlegi, úgynevezett „mainstream” rendszer kényelmes sablonjaiba – de épp ettől lesz izgalmas, vitára érdemes és elgondolkodtató.

📚 Írásait, cikkeinek gyűjteményét itt találod:
👉 https://tenyek-tevhitek.hu

Ha szeretsz gondolkodni, nem csak hinni, ha néha jól jön egy kis „ellenáramlat”, akkor ez az oldal igazi szellemi kalandtúra lehet számodra.
(Nem kötelező mindenben egyetérteni – de nem is lehet unatkozni közben.)

Saját példám – gyógyszerek nélkül, szívvel-lélekkel

Bevallom, mindig is azok közé tartoztam, akik – ha lehet – kerülik a gyógyszereket. Nem mintha valami modern kori sámán lennék, aki teafőzettel űzi ki a nyavalyát, de szerencsére az életem nagy részében megúsztam a pirulákat. Aztán úgy 8–10 éve becsöngetett a magas vérnyomás. Hívatlan vendégként, és – ahogy sejthető – maradni is akart. Mentem is orvoshoz, ahogy illik, jöttek a szokásos tabletták. Szorgalmasan szedtem őket, de őszintén szólva… nem volt benne sok öröm. Egy nap aztán láttam egy riportot Dr. Schwab Richárddal, aki tájékoztatott arról, amiről a háziorvosom semmit sem közölt velem:
az egyik legnagyobb vérnyomás-növelő a túlzott húsfogyasztás.

Na, itt meg is álltam egy pillanatra. A hús, kérem szépen?! – szinte megsértődtem. De aztán inkább elgondolkodtam. Fogtam magam, és átalakítottam az étrendem: kevesebb hús, több zöldség, több tudatosság. És csodák csodája: néhány hónap alatt rendeződött a vérnyomásom! Azóta is gyógyszer nélkül tartom kordában – nem csodával, hanem kitartással és tudatos életmóddal.

⚙️ Sportolok, naponta legalább 10.000 lépést sétálok, a lift helyett a lépcsőt választom (és nem ma kezdtem!), figyelem az alvásom minőségét, és rendszeresen mérem a vérnyomásom, az EKG-adatokat is – mert a testem nem eszköz, hanem befektetés.

És van még valami, ami ebben óriási segítségemre van:  a LifeWave.

Közel egy éve használom őket, és bátran állítom: ez egy zseniális találmány. Akik – hozzám hasonlóan – szeretnének tudatosan, lehetőleg gyógyszerek nélkül élni, vagy legalább csökkenteni a gyógyszerfüggőség kockázatát, azoknak szívből ajánlom, hogy ismerkedjenek meg ezzel az innovatív, természetes technológiával.

Mert az egészség nem csak jogunk –
felelősségünk is.

És most Te jössz…

Te mit gondolsz erről?
Szívesen olvasom a gondolataidat – akár itt, a blog alatt kommentben, akár a Facebookon, ahol ezt az írást megosztottam.

Mert lehet, hogy nem mindenkinek a gyógyszermentes élet a cél – de talán a gyógyszerfüggés sem az az út, amit vakon követnünk kellene.

💬 A beszélgetés most kezdődik igazán – és minden vélemény számít, különösen a Tied.