Egy csendes veszély nyomában

Idősebb korban nemcsak a mozgásunk lassul le, hanem testünk belső működése is átalakul. Kevesebbet mozgunk, kevesebbet eszünk, és gyakran – sajnos – kevesebbet is iszunk. Pedig a víz az egyik legfontosabb éltető elemünk. Ahogyan a természet is kiszárad, ha nem hullik elég eső, úgy kezd el bennünk is minden sorvadni, ha nem pótoljuk a folyadékot. Ahol nincs víz, ott elsárgul a fű, megrepedezik a föld, elnémul a madárdal. És ugyanez történik belül is – csak lassabban, csendesebben, szinte észrevétlenül.

Az életkor előrehaladtával csökken a testünk természetes víztartalma, veséink működése is lassul, és a szomjúságérzet egyszerűen „kikapcsol”. Igen, jól olvastad, idős korban már nem mindig jelez a test, hogy vízre van szüksége. A baj viszont akkor is bekövetkezik, ha nem érzékeljük előre.

Saját apám sokszor mondta, amikor vizet kínáltam neki: „Fiam, nem vagyok szomjas.” És én mindig próbáltam finoman érvelni: „De apu, nem is kell annak lenni ahhoz, hogy igyál.”

Sokan vagyunk így ezzel. Pedig a tudatos vízfogyasztás szó szerint életet menthet.

A kiszáradás – vagy tudományos nevén dehidratáció – nem csak a nyári kánikula problémája. Idősebb korban már az enyhe vízhiány is komoly következményekkel járhat. Besűrűsödik a vér, romlik a keringés, csökken az agy vérellátása, lassulnak a reflexek. Nem csoda, ha ilyenkor az ember kicsit „szellemileg párásodik”, mintha egy gondolatköd ereszkedne a fejére. És aztán jönnek a balesetek, az elesések, a kórházi ágyak.

A szervezet vízhiánya hatással van az idegrendszerre, az emésztésre, a szívre, a vesére, a bőrre – egyszóval mindenre. Az agy például 75-80 százalékban vízből áll. Már 2-3 százalékos folyadékvesztés is zavart, lassúbb gondolkodást, sőt akár memóriaproblémákat okozhat. Innen már csak egy lépés a demencia vagy a delírium.

A húgyutak is érzékenyen reagálnak: ha kevés a vizelet, a baktériumok könnyen elszaporodnak. A következmény lehet egy egyszerű felfázás, de súlyosabb esetben akár vesemedence-gyulladás vagy vérmérgezés is.

A szívünk sem marad érintetlen. A sűrű vér miatt nő a vérrögképződés esélye. Ebből kialakulhat trombózis vagy sztrók, és sajnos ezek már nem csupán kellemetlenségek, hanem életveszélyes állapotok.

Az emésztőrendszer is tiltakozni kezd: a vízhiány miatt a vastagbél megpróbál minden cseppet visszatartani, így a széklet keménnyé válik. És ezzel elindulhat egy kellemetlen folyamat: székrekedés, aranyér, divertikulózis, sőt akár bélelzáródás is.

A kiszáradás egyik leggyakoribb következménye az elesés. Az idős embereknél gyakran fordul elő szédülés, izomgörcs vagy izomgyengeség – és ezek mind lehetnek a vízhiány jelei. Egy rossz lépés, egy megcsúszás, és máris combnyaktörés vagy más sérülés lehet a vége.

A bőr is megsínyli a vízhiányt. Rugalmatlanná válik, könnyen berepedezik, és a sebek lassabban gyógyulnak. Felfekvések, gyulladások, fertőzések jelenhetnek meg. A test hőszabályozása is nehézkesebbé válik, hiszen víz nélkül nem tudunk rendesen izzadni, és ez hőgutához vagy kiszáradásos lázhoz is vezethet.

És ha mindez nem volna elég, a dehidratált állapot hosszú távon károsítja a veséket is. A kevesebb víz miatt romlik a vese vérellátása, megemelkedik a kreatininszint, és kialakulhat a krónikus veseelégtelenség.

Immunrendszerünk sem működik megfelelően, ha nem iszunk eleget. A kiszáradt nyálkahártyák gyengébb védelmet biztosítanak, így könnyebben kapunk el fertőzéseket – legyen szó légúti, húgyúti vagy seb eredetű problémáról.

És még valami, amiről ritkábban beszélünk: a sejtszintű öregedés. A vízhiány elősegíti az oxidatív stresszt, fokozza a gyulladásos folyamatokat, és károsítja a sejtjeink energiaközpontját, a mitokondriumokat. Ez az úgynevezett „inflammaging”, azaz a gyulladásos öregedés – egy olyan folyamat, amely csendben, szinte észrevétlenül gyorsítja az öregedést.

De mit tehetünk? A válasz egyszerű – talán túlságosan is egyszerű: igyunk vizet. Akkor is, ha nem vagyunk szomjasak.

Igyunk legalább napi 2,5–3 litert. Nyáron még többet. Ne egyszerre öntsük magunkba, hanem apránként, egész napra elosztva. Egy-egy pohár víz minden órában többet ér, mint egy liter hirtelen.

Együnk lédús gyümölcsöket is – például görögdinnyét, őszibarackot, sárgadinnyét. Ezek nemcsak finomak, hanem értékes víz- és ásványianyag-források is.

Utazáskor soha ne induljunk el víz nélkül. És ha lehet, üvegpalackot használjunk, ne műanyagot – a környezetünk is megérdemli a figyelmet.

Fontos, hogy különbséget tegyünk a folyadék és a folyadék között. A kávé, az alkoholos italok vagy az energiaitalok nem hidratálnak, hanem épp ellenkezőleg – vizet vonnak el a szervezetből. Szóval egy fröccs nem helyettesíti a vízivást, bármennyire is szeretnénk elhinni.

A fiatalság titkát sokan kutatják. De lehet, hogy ott van az orrunk előtt – egy egyszerű pohár vízben. Segíti a gondolkodást, frissíti az izmokat, védi a szívet, erősíti az immunrendszert. És talán egy korty víz is elég ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat – testileg és lelkileg is.

Néha épp azok a dolgok számítanak a legjobban, amik elsőre egészen jelentéktelennek tűnnek. Egy korty víz például – semmi különös, igaz? Csakhogy ha tudatosan akarunk élni, nem mehetünk el mellette. A rendszeres vízivás nem csupán szokás, hanem szó szerint életmentő döntés lehet. Szóval... öntsünk tiszta vizet a pohárba – és aztán igyuk is meg. Az egészségünkre!